<?xml version="1.0" encoding="ISO-8859-1"?>
<rss version="2.0">
<channel>
<title>halmaz.hu - Csillagászat</title>
<description>halmaz.hu - Csillagászat rss</description>
<link>http://www.halmaz.hu</link>
<item>
<title>A rendszer lelke: hiperpontos órák</title>
<description>A Galileo m&amp;#369;holdas navigációs rendszer pontosságát a m&amp;#369;holdakra telepítend&amp;#337;, minden eddiginél tökéletesebb atomórák garantálják.</description>
<link>http://tudomany.halmaz.hu/csillagaszat/hiperpontos-orak.php</link>
</item>
	
<item>
<title>Földrengés és vulkáni aktivitás</title>
<description>Amerikai m&amp;#369;holdas adatok arra utalnak, hogy a tavaly májusi nagy indonéziai földrengés nyomán a közelben m&amp;#369;köd&amp;#337; vulkánok aktivitása megnövekedett.</description>
<link>http://tudomany.halmaz.hu/csillagaszat/foldrenges-vulkani-aktivitas.php</link>
</item>
	
<item>
<title>Marsi turistatérképek</title>
<description>Kirándulást tervez a szomszéd bolygóra? Egy kicsit korainak hangzik, de az ESA már készíti a hozzá való térképeket...</description>
<link>http://tudomany.halmaz.hu/csillagaszat/mars-turistaterkepek.php</link>
</item>
	
<item>
<title>Víz már biztosan van a Marson. És élet?</title>
<description>A nemrégiben elt&amp;#369;nt Mars Global Surveyor szonda korábbi – 2005 szeptemberi - képein két olyan vízfolyásnyomot fedeztek fel, amelyek öt évvel ezel&amp;#337;tt még nem léteztek. Ez azt jelenti, hogy a Marson helyenként és id&amp;#337;nként még ma is van folyékony állapotú víz.</description>
<link>http://tudomany.halmaz.hu/csillagaszat/viz-van-a-marson-elet.php</link>
</item>
	
<item>
<title>Az emberek közelebb kerültek a világ&#369;rhöz</title>
<description>Az egy hétig tartó konferencián az &amp;#369;rkutatás minden területe szóba került, és a jelenlév&amp;#337; &amp;#369;rügynökségek vezet&amp;#337;i mind egyetértettek abban, hogy nemzetközi együttm&amp;#369;ködés szükséges az &amp;#369;rtevékenységhez.</description>
<link>http://tudomany.halmaz.hu/csillagaszat/emberek-kozelebb-vilagur.php</link>
</item>
	
<item>
<title>Grönland jege</title>
<description>Az európai ERS-holdak radaros magasságmérései alapján a kutatók úgy vélik, hogy az utóbbi b&amp;#337; évtized során a grönlandi jégréteg tömege n&amp;#337;tt.</description>
<link>http://tudomany.halmaz.hu/csillagaszat/gronland-jeg.php</link>
</item>
	
<item>
<title>Egy tiszteletbeli magyar űrkutató</title>
<description>Ma 45 éves Thomas Reiter német űrhajós, aki 1995-96-ban a Mir fedélzetén használta a Pille sugárdózismérőt. Születésnapja alkalmából - kissé rendhagyó módon - interjút adott az Űrvilágnak.</description>
<link>http://tudomany.halmaz.hu/csillagaszat/tiszteletbeli-magyar-urkutato.php</link>
</item>
	
<item>
<title>Ember tervez</title>
<description>A NASA most hozta nyilvánosságra a DART mesterséges hold &amp;#8211; egy egy évvel ezelőtti, kudarccal végződött kísérlet &amp;#8211; vizsgálati jegyzőkönyvét, amely sok apró hiba összegződéseként értékelte a műhold elvesztéséhez vezető okokat.</description>
<link>http://tudomany.halmaz.hu/csillagaszat/ember-tervez.php</link>
</item>
	
<item>
<title>Tíz éves a Clinton-bejelentés</title>
<description>"Hangsúlyozni szeretnénk, hogy nem &amp;#187;kis zöld emberkékről&amp;#171; beszélünk. Olyan rendkívül kicsiny, egysejtű szervezetekről van szó, amelyek földi baktériumokra hasonlítanak." (NASA közlemény, 1996. augusztus 6.)</description>
<link>http://tudomany.halmaz.hu/csillagaszat/tiz-eves-clinton-bejelentes.php</link>
</item>
	
<item>
<title>Riccardo Nadalini az európai Mars-kutatásról...</title>
<description>Riccardo Nadalini korábban az európai Mars NetLander, ma pedig a BepiColombo Merkúr-szonda egyik mérnökeként, a Német Űrkutatási Központ munkatársaként dolgozik. Az európai Mars-kutatás jövőjéről beszélgettünk.</description>
<link>http://tudomany.halmaz.hu/csillagaszat/riccardo-nadalini-europai-mars-kutatas.php</link>
</item>
	
<item>
<title>Űrpókok</title>
<description>Hogyan viselkednek a pókok a súlytalanságban? Ezt vizsgálták ausztrál diákok részvételével 2003-ban, a később szerencsétlenül járt Columbia űrrepülőgép fedélzetén.</description>
<link>http://tudomany.halmaz.hu/csillagaszat/urpokok.php</link>
</item>
	
<item>
<title>A Naprendszer nyolc bolygója...</title>
<description>...a Merkúr, a Vénusz, a Föld, a Mars, a Jupiter, a Szaturnusz, az Uránusz és a Neptunusz.</description>
<link>http://tudomany.halmaz.hu/csillagaszat/naprendszer-nyolc-bolygoja.php</link>
</item>
	
<item>
<title>Az alvilágot idézi a Plutó két új holdjának neve</title>
<description>2005 tavaszán két új holdat fedeztek fel a Plutó körül &amp;#8211; amelyről még a mai napig folynak a viták, hogy bolygónak tekinthető-e. Most a két új hold nevet is kapott: Nix és Hydra. Mindkét elnevezés kapcsolatban áll az ókoriak alvilági elképzeléseivel.</description>
<link>http://tudomany.halmaz.hu/csillagaszat/az-alvilagot-idezi-a-pluto-ket-uj--holdjanak-neve.php</link>
</item>
	
<item>
<title>Planetáriumok története: vízhajtástól a projektorig</title>
<description>Az éjszakai égbolt történéseinek modellezése régóta kihívást jelent az egyes korok tudósainak. Az első planetáriumokat már az ókorban létrehozták, ám ezek mérete akkor töredéke volt a maiakénak. Marcellustól a mai planetáriumokig 2200 éves út vezetett el.</description>
<link>http://tudomany.halmaz.hu/csillagaszat/planetariumok-tortenete-vizhajtastol-a-projektorig.php</link>
</item>
	
<item>
<title>Mesél az éjszakai égbolt</title>
<description>A csillagos égbolt látványa mindig is megbabonázta az embereket. Szinte minden kultúra megpróbálta értelmezni az égen elhelyezkedő fényes pontok sokaságát. Ezekből a képzetekből álltak össze a mai ember előtt is ismert csillagképek.</description>
<link>http://tudomany.halmaz.hu/csillagaszat/mesel-az-ejszakai-egbolt.php</link>
</item>
	
<item>
<title>Felfedezték, hogy a Plútó hidegebb a "holdjánál"</title>
<description>Az utóbbi időben újabb és újabb érdekességek derülnek ki a Plútóról, pár hónapja például az, hogy nem csupán egy holdja van, most pedig, hogy a felszíni hőmérséklete hidegebb a Charonénál. Persze még az is vita tárgya, hogy a Plutó bolygó-e egyáltalán.</description>
<link>http://tudomany.halmaz.hu/csillagaszat/felfedeztek-hogy-a-pluto-hidegebb-a-holdjanal.php</link>
</item>
	
<item>
<title>Enceladus: légkör és víz</title>
<description>A Cassini-űrszonda folyékony vízre utaló jelekre bukkant a Szaturnusz egyik holdjának pár héttel ezelőtti kutatásakor. Az Enceladus nevű égitest eddig is érdekes volt a szakemberek számára, egy éve ugyanis légkört fedeztek fel rajta. </description>
<link>http://tudomany.halmaz.hu/csillagaszat/enceladus-legkor-es-viz.php</link>
</item>
	</channel>
</rss>